Milyen típusú angina pectoris létezik? Melyek az angina pectoris nyugati orvosi kezelési módszerei? Az alábbiakban részletes bemutatást adunk.Az angina pectoris elsősorban a koszorúér atheroscleroticus szűkülete miatt alakul ki, ami a koszorúér vérellátásának elégtelenségét okozza, és átmeneti miokardiális ischaemiához és hipoxiához vezet. A betegek epizodikus mellkasi fájdalmat tapasztalhatnak, különösen terhelés után, amely néhány naponta vagy hetente egyszer, vagy egy napon belül többször is előfordulhat. A szublingvális nitroglicerin perceken belül enyhülést hozhat.
A fizikai megterheléssel összefüggő angina előfordulása alapján a súlyosságot négy fokozatba sorolják. Végezze el ezt az önértékelést, hogy meghatározza angina szintjét:
I. fokozatú angina: Általában nem tapasztal jelentős tüneteket a mindennapi tevékenységek során. Az angina tünetei azonban jelentkezhetnek, ha a mindennapi tevékenységek szintjét meghaladó fizikai megterhelést végez, például sík terepen fut, három emeletet gyorsan felmegy lépcsőn, nehéz terhet cipel, vagy meredek emelkedőn halad felfelé.
II. fokozatú angina: A mindennapi tevékenységei már némileg korlátozottak, az angina tünetei pedig már a szokásos fizikai megterhelés során is jelentkezhetnek, például 1,5–2 kilométer normál tempójú gyaloglás, három emelet lépcsőzés vagy emelkedőn való felmászás során.
Az angina típusai Az angina nyugati orvosi kezelései
III. fokozatú angina:Nem képes elviselni a mindennapi tevékenységeknél könnyebb fizikai terhelést, például 0,5–1 kilométer normál tempójú gyaloglást, két emelet lépcsőzését vagy enyhe emelkedőn való felmászást. A mindennapi fizikai tevékenységek jelentősen korlátozottak. IV. fokozatú angina pectoris: Az angina gyakori lett, még minimális mindennapi terhelés esetén is jelentkezik. Lehet, hogy nem képes lassan gyalogolni beltérben, és pihenés közben is angina jelentkezhet.
Kerülje az összes ismert kiváltó tényezőt, amely biztosan rohamokat vált ki. Állítsa be étrendjét, különösen kerülje a túlevést egyetlen étkezés során; teljesen tartózkodjon a dohányzástól és az alkoholfogyasztástól. Módosítsa napi rutinját és munkaterhelését; csökkentse a mentális stresszt; tartson fenn megfelelő fizikai aktivitást, de csak olyan mértékben, hogy az ne okozzon fájdalmas tüneteket; általában nincs szükség ágynyugalomra.Azok a betegek, akiknél első epizódok (primer megjelenés), fokozott vagy romló gyakoriság (progresszív típus) vagy olyan variánsok jelentkeznek, mint ortosztatikus, variáns, intermediális szindróma vagy posztinfarktusos angina – különösen azok, akiknél pre-miokardiális infarktus gyanúja áll fenn –, egy ideig pihennie kell. A rohamok megelőzésére hosszú hatástartamú antianginás gyógyszereket kell alkalmazni, a következő, tartós hatástartamú szerek közül választva, azokat felváltva vagy kombinálva:
1. Nitrátkészítmények
⑴ Izosorbid-dinitrát: Izosorbid-dinitrát orális adagolása naponta 3-szor, 5–10 mg-os adagokban; a hatás fél órán belül jelentkezik, és 3–5 óráig tart. Izosorbid-mononitrát 20 mg, naponta kétszer.
(2) Pentaeritritol-tetranitrát: 10–30 mg orálisan, naponta 3–4 alkalommal. A hatás 1–1,5 órán belül jelentkezik, és 4–5 óráig tart.
⑶ Hosszú hatástartamú nitroglicerin készítmények: Hosszú hatástartamú tablettákat kell adni a nitroglicerin folyamatos, fokozatos felszabadulása érdekében. A hatás fél óra múlva jelentkezik a szedés után, és 8–12 óráig tart. Adagolás: 2,5 mg 8 óránként.2% nitroglicerin kenőcsöt vagy filmkészítményt (5–10 mg tartalommal) kell alkalmazni a mellkasra vagy a felső testfal bőrfelületére; a hatás 12–24 óráig tarthat.
2. A béta-blokkolók (béta-adrenerg antagonisták) gátolják a szimpatomimetikus aminok által a szívfrekvenciára és a szívizom összehúzódó képességére gyakorolt stimulációt, ezáltal lassítják a szívfrekvenciát, csökkentik a vérnyomást, csökkentik a szívizom összehúzódó képességét és oxigénfogyasztását, valamint enyhítik az angina rohamokat.Ezenkívül csökkentik a terhelés alatti hemodinamikai reakciókat, így azonos terhelés mellett csökken a szívizom oxigénfogyasztása. Összehúzzák a nem ischaemiás szívizomterületeken található kis artériákat (ellenállásér), így a megnövekedett véráramlás a jelentősen tágult kollaterális keringésen (ellátó erek) keresztül az ischaemiás területek felé irányul.Az adagolásnak jelentősnek kell lennie. A mellékhatások között szerepel a kamrai ejekciós idő meghosszabbodása és a szív térfogatának növekedése, ami súlyosbíthatja a szívizom ischaemiáját vagy szívelégtelenséget okozhat. Azonban a szívizom oxigénfogyasztásának csökkentésében mutatkozó hatékonysága jelentősen felülmúlja ezeket a mellékhatásokat.