Az utóbbi időben meglehetősen furcsa események zajlanak körülöttünk. Nemrég egy 32 éves amerikai anya, Misty Atkinson, a „örökletes szexuális vonzalom” fogalmát hirdette, hogy igazolja vérfertőző kapcsolatát 16 éves biológiai fiával! A pszichológia valóban elismeri ezt a fogalmat? Ez az állítás pszichológiai tudományon alapul, vagy csupán nonszensz?A pszichológia rendelkezik saját tudományos ítélőképességével és perspektívájával...
Példa erre:
A brit Daily Mail weboldal június 22-i jelentése szerint egy kaliforniai anya és fia nemrég vérfertőző viszonyba keveredett. Az anyát négy év és nyolc hónap börtönbüntetésre ítélték, ő azonban ragaszkodik ahhoz, hogy ez nem vérfertőzés volt, hanem „örökletes szexuális vonzalom” esete.
A 32 éves Misty Atkinson anya válása után elvesztette fia felügyeleti jogát, ami 15 évnyi különélést eredményezett. 2011 végén Facebookon keresztül megtalálta akkor 16 éves fiát, majd nem megfelelő és szuggesztív üzeneteket váltottak egymással.
Később, mivel nem tudta elviselni élettársa által elkövetett családon belüli erőszakot, Atkinson bejelentette a bántalmazást a rendőrségen. Ez az eset után kezdett el szexuális kapcsolatba lépni biológiai fiával. A kapcsolat csak akkor derült ki, amikor a fiú rokonai, akik észrevették a Facebookon zajló gyakori, szexuális tartalmú üzenetváltásokat, értesítették a hatóságokat.
Idén március 2-án a rendőrség egy kaliforniai motelben fedezte fel a vérfertőző anyát és fiát. A fiú mobiltelefonjáról előkerült videofelvételeken látható volt, ahogy Atkinson orális szexet végez fián. A bírósági dokumentumokból kiderült továbbá, hogy meztelen fényképeket is küldött neki magáról.
A bíróságnak írt levelében Atkinson azt állította, hogy ezek a cselekmények nem minősülnek vérfertőzésnek. „Nem hiszem, hogy jogi felelősséget kellene vállalnom ezekért a cselekményekért, mivel azok nem vérfertőzés, hanem inkább egy erős genetikai szexuális vonzalom. Ha a rokonok hosszú ideig el vannak választva egymástól, feleük ilyen viselkedést tanúsít, amikor újra találkoznak.”
I. Mi az „örökletes szexuális vonzalom”, és létezik-e egyáltalán?
Eredete:
Az „örökletes szexuális vonzalom” kifejezést Barbara Gonia alkotta meg, akit megdöbbentettek azok a buja gondolatok, amelyek akkor merültek fel benne, amikor újra találkozott 26 éves fiával, akit csecsemőkorában elhagyott.Fia iránti vágya soha nem valósult meg, mivel a fiú nem viszonozta az érzelmeit, és miután megházasodott, az iránta érzett érzelmei kezdtek elhalványulni.
Könyvében így magyarázta ezt az érzést: „Az ilyen romantikus szerelem és szexuális gondolatok oka lehet az anya és az újszülött közötti korai intimitás hiánya, vagy az a szükséglet, hogy később kompenzálják a csecsemőkorban örökbeadás miatt elszakított testvérek által elszenvedett érzelmi deprivációt. Sokaknak, akik ilyen helyzetbe kerülnek, felnőttkorban szükségük van arra, hogy megtapasztalják azt az intimitást, amelynek már korán meg kellett volna történnie. Ez a kapcsolat szexuális kapcsolattá fejlődhet, de nem feltétlenül.”
1. bizonyíték: Valós kutatás
Az izraeli kibucokban (kollektív közösségekben) a gyermekeket nem vérségi vagy más kapcsolatok, hanem életkoruk szerint csoportosítják. A kibucok tagjai közötti házasságokról készült tanulmány megállapította, hogy 3000 esetből csak 14-ben kötöttek házasságot az eredeti korosztályon belül.Ebből a 14 párból egy sem nőtt fel együtt az első hat életévében. Ez egy fontos pontra hívja fel a figyelmet: az első hat év fejlődési környezete kritikus időszak. Ha ez a kritikus időszak hiányzik – például amikor külön környezetben felnőtt biológiai testvérek később találkoznak –, akkor szexuális vonzalmat érezhetnek egymás iránt. Ezt a jelenséget genetikai szexuális vonzalomnak nevezik.
2. bizonyíték: A mitológia mint történelem
A testvérek közötti házasságokról szóló történetek legkorábban különböző mitológiákban jelennek meg. A kínai mitológiában Fuxi és Nüwa, testvérpár, házasságot kötöttek és gyermekeket szültek, így az egész emberiség őseivé váltak. Hasonlóképpen, az egyiptomi mitológiában Osiris és Isis, a görög mitológiában pedig Zeusz és Héra testvérek voltak, akik házasságot kötöttek.A Nagy Történetíró feljegyzései dokumentálják, hogy a Tavasz és Ősz időszakban Wen Jiang, Qi hercegének, Xi hercegnek a lánya vérfertőző kapcsolatba került féltestvérével, Qi hercegével, Xiang herceggel.
Ezen ősi mítoszokon túl hasonló történetek gyakran megjelennek a kortárs drámákban is. Gyakran előfordul, hogy évekig elszakított testvérek váratlanul újra találkoznak és egymásba szeretnek, csak hogy aztán villámcsapásszerű sokkot kapjanak, amikor rájönnek az igazságra – ami vagy az egyikük, vagy mindkettőjük őrületbe taszításához, vagy fájdalmas szakításhoz vezet. Hegel megjegyezte: „Ami létezik, az racionális.” Ha a dráma tükrözi az életet, akkor honnan származik ez a racionalitás?
II. Hogyan alakul ki az örökletes szexuális vonzalom?
– Az „örökletes vonzalom” és az „örökletes szexuális vonzalom”ról: a genetikai hasonlóság fokozza a kölcsönös vonzalmat
Egy kis pszichológia:
Általában az emberek jobban vonzódnak azokhoz, akik fizikailag hasonlítanak rájuk, és vonzóbbnak és megbízhatóbbnak tartják őket.Partnerkereséskor az emberek azokat is kedvelik, akikkel közös érdeklődési körük és személyiségük van. A vér szerinti rokonok gyakran mutatnak jelentős karakterbeli hasonlóságokat, ami ezt a jelenséget mindennapossá teszi. Amikor genetikai szexuális vonzalom alakul ki szülők és gyermekek között, a szülők gyakran vetítik ki házastársi érzelmeiket utódjaikra, mivel a gyermekek nagy valószínűséggel öröklik szüleik partnereinek tulajdonságait – mind a megjelenésüket, mind a jellemüket.
Az antropológusok elméletük szerint a közeli genetikai kapcsolatban álló egyének hasonló genetikai felépítéssel rendelkeznek, ami gyakran hasonló fizikai jellemzőkkel, személyiséggel és érdeklődési körrel jár együtt. Ez a hasonlóság fokozza a kölcsönös vonzalmat. Ha ez azonos nemű egyének között fordul elő, akkor erős azonosulási érzést kelt, amit „genetikai vonzalomnak” neveznek. Ha azonban ellenkező neműek között figyelhető meg, akkor „genetikai szexuális vonzalommá” alakul.
III. Viták a pszichológiai közösségen belül:
Pro érv: A pszichológiai kutatások azt mutatják, hogy a „genetikai szexuális vonzalom” valóban létezik. A British Journal of Medical Psychology 1995-ös jelentése kimondja: „Az emberek közötti kapcsolatok összefüggenek egymásról alkotott képpel, hasonlóan a családi kötelékekhez. Mindkét fél etikai vizsgálatnak van kitéve. Ez a kapcsolat interaktív és leírhatatlan.”A kutatók megdöbbenve fedezték fel, hogy az idegen helyen nevelt gyermekek több mint 50%-a intenzív szexuális vágyat érzett biológiai családja iránt, amikor újra találkoztak velük.
Ellenkező vélemény: A Westermarck-effektus bizonyítja, hogy az úgynevezett szexuális vonzalom teljes képtelenség!
A Westermarck-effektus szerint két gyermek, akiket kora gyermekkortól együtt neveltek, felnőttkorban nem fog szexuális vonzalmat érezni egymás iránt.Ezt a jelenséget a finn antropológus, Edvard Westermarck javasolta A emberi házasság története című művében.A Westermarck-effektust különböző régiókban és kulturális kontextusokban figyelték meg, többek között az izraeli kibucok kollektív közösségeiben, Kína gyermekmenyasszony-szokásában és más vér szerinti rokonokból álló családokban. Ez a jelenség evolúciós alkalmazkodásnak tekinthető, amely a vér szerinti rokonok közötti közösülés megakadályozására alakult ki.
Bizonyíték:
A kínai gyermekmenyasszony-rendszerrel kapcsolatos kutatások kimutatták, hogy a fiatalabb lányokat a házasságukig a vőlegényükkel együtt nevelték. Westermarck tanulmányai szerint ezek a gyermekmenyasszonyok felnőttkorukban általában ellenálltak az ilyen házasságoknak. Még ha kényszerítették is őket az egyesülésre, ezek a házasságok ritkán bizonyultak harmonikusnak, és a nők termékenységi rátája csökkent – valószínűleg a kölcsönös szexuális vonzalom hiánya miatt.
Pszichológiai perspektívák:
Freud azt állította, hogy egy család tagjai veleszületett szexuális vágyat éreznek egymás iránt, ezért szükségesek a vérfertőzés elleni társadalmi tabuk.
Westermarck azzal érvelt, hogy az emberek a közös nevelés révén aktívan ellenszenvet alakítanak ki a potenciális partnerek iránt.