Sok ember tapasztal epigasztrikus fájdalmat, de mivel ez gyakran gyorsan elmúlik, gyakran figyelmen kívül hagyják. Valójában számos tényező okozhat epigasztrikus kellemetlenséget, és elengedhetetlen ezeknek az okoknak és a kapcsolódó kezeléseknek a megértése. Fedezzük fel őket az alábbiakban!
Mi okozza az epigasztrikus fájdalmat?
1. Angina pectoris;
2.Gyomorpanaszok, például gyomorhurut vagy gyomorfekély;
3. Nyelőcsőbetegségek, például nyelőcsőgyulladás, nyelőcsődivertikulum vagy reflux nyelőcsőgyulladás;
4. Az epehólyaggyulladás vagy a máj régiójából származó fájdalom is kisugározhat a gyomortáji fájdalomba.
5. Az angina pectoris egy klinikai szindróma, amelyet a koszorúér elégtelen vérellátása okoz, ami akut, átmeneti szívizom-ischaemiához és hipoxiához vezet.
Jellemzője a mellkas elülső részén, elsősorban a szegycsont mögött jelentkező rohamszerű, zúzó fájdalom, amely a precordialis régióba és a bal felső végtagra is kisugározhat. Általában fizikai megterhelés vagy érzelmi izgalom során jelentkezik, néhány percig tart, és pihenéssel vagy nitrátokkal megszűnik.
Ez az állapot elsősorban a férfiakat érinti, a betegek többsége 40 év feletti.
A gyomortáji fájdalom okai
1. Gyakori kiváltó tényezők a fizikai megterhelés, érzelmi izgalom, túlevés, hidegnek való kitettség, borult vagy esős időjárás, valamint akut keringési elégtelenség.
2. Az alapbetegségek közé tartozik a koszorúér-érelmeszesedés, az aortabillentyű-szűkület vagy -elégtelenség, a szifilitásos aortitis, a hipertrófiás kardiomiopátia, a veleszületett koszorúér-rendellenességek és a reumás koszorúér-gyulladás.
3. A bordákat összekötő porc gyulladása (costochondritis) a mellkasfal fájdalmának viszonylag gyakori oka.
4. Az influenza vírusok által okozott gyulladás Tietze-szindrómát eredményez. (Maga az influenza is okozhat széles körű csontfájdalmat.)
5. A bordatörések viszonylag ritkák, de a legfájdalmasabb állapotot jelentik.
A gyomortáji fájdalom tünetei
Az angina pectoris általában hirtelen, nyomó fájdalomként jelentkezik a szegycsont felső-középső részén, szorító érzéssel, fulladással, égő fájdalommal vagy nyomással, mintha valami nehéz súly nehezedne a mellkasra. A mellkasi fájdalom fokozatosan erősödik, perceken belül éri el csúcspontját, és kisugározhat a bal váll belső részébe, a nyakba, az állkapocsba, a has felső-középső részébe vagy mindkét vállba.
A fájdalom hideg verejtékezéssel jár, amely néhány perc múlva fokozatosan alábbhagy. A fájdalom enyhülhet pihenéssel vagy nitroglicerin adagolásával. Atypikus esetekben a fájdalom a szegycsont alsó részén, a has felső részén jelentkezhet, vagy a szív előtti területen érzékenységet okozhat.
Egyes betegek csak a fájdalom sugárzó területein éreznek fájdalmat, például torokszorítást, állkapocs fájdalmat vagy nyaki érzékenységet. Mások csak mellkasi szorítást, légszomjat vagy fáradtságot éreznek.Idős cukorbetegeknél előfordulhat, hogy csak mellkasi szorító érzést tapasztalnak, mellkasi fájdalom nélkül. 1. Terheléses angina A terheléses angina jellemzője a terhelés vagy más, a szívizom oxigénigényét növelő állapotok által kiváltott átmeneti mellkasi fájdalom. A fájdalom általában pihenéssel vagy szublingvális nitroglicerinnel gyorsan megszűnik.
A terheléses angina három típusba sorolható:
① Kezdeti terheléses angina: a betegség időtartama kevesebb mint egy hónap;
② Stabil terheléses angina: stabil betegség lefolyása, amely meghaladja az egy hónapot;
③ Súlyosbodó terheléses angina: az azonos terhelés által kiváltott mellkasi fájdalom epizódok gyakoriságának, súlyosságának és időtartamának hirtelen növekedése, amely aktív kezelést igényel.
2. Spontán angina
A spontán angina jellemzője a mellkasi fájdalom epizódok, amelyek nem kapcsolódnak egyértelműen a szívizom oxigénigényének növekedéséhez.A terheléses angina pectorishoz képest ez a fájdalom általában hosszabb ideig tart, súlyosabb, kevésbé reagál a nitroglicerinre, és nem mutat enzimváltozásokat. Az elektrokardiogramok gyakran átmeneti ST-szegmens depressziót vagy T-hullám változásokat mutatnak. A spontán angina pectoris önmagában vagy terheléses angina pectorisszal együtt is előfordulhat.
Az instabil angina pectorisban szenvedő betegeknél a fájdalomrohamok gyakorisága, időtartama és intenzitása alapján változó klinikai tünetek jelentkeznek. Esetenként a betegeknél a miokardiális infarktusra emlékeztető, hosszan tartó mellkasi fájdalomrohamok jelentkezhetnek, azonban ezeknél nem figyelhető meg jellegzetes EKG- vagy enzimváltozás.
Egyes instabil angina pectorisban szenvedő betegeknél a rohamok alatt átmeneti ST-szegmens emelkedés figyelhető meg, amelyet gyakran variáns angina pectorisnak neveznek.Ez a kifejezés azonban nem alkalmazható, ha ez az EKG-mintázat a miokardiális infarktus korai szakaszában rögzül. Az újonnan jelentkező terheléses angina, a súlyosbodó angina és a spontán angina együttesen „instabil angina” néven ismert.
Következtetés: A fentiek áttekintést nyújtanak a gyomortáji fájdalommal kapcsolatos ismeretekről. Reméljük, hogy az olvasók megértették a témát. Ha ilyen tünetek jelentkeznek, azonnal orvoshoz kell fordulni a megfelelő kezelés érdekében. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy ne késlekedjen a diagnózis és a kezelés. Reméljük, hogy a fenti információk hasznosak lesznek.