A garnélarák húsa híres finom ízéről és gazdag tápértékéről. Az elemzések szerint 100 gramm friss garnélarák hús 77 gramm vizet, 20,6 gramm fehérjét, 0,7 gramm zsírt, 35 milligramm kalciumot, 150 milligramm foszfort, 0,1 milligramm vasat és 360 nemzetközi egység A-vitamint tartalmaz.Emellett B1-, B2- és E-vitamint, valamint niacint is tartalmaz. A szárított garnélarák-pehely még magasabb tápértékkel rendelkezik: 100 gramm 39,3 gramm fehérjét, 2000 milligramm kalciumot, 1005 milligramm foszfort és 5,6 milligramm vasat tartalmaz. Különösen figyelemre méltó, hogy kalciumtartalma az összes állati és növényi eredetű élelmiszer közül a legmagasabb.
A garnéla jelentős regeneráló és gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik. A hagyományos kínai orvoslás a garnélát édes és sós ízű, meleg természetű ételként osztályozza, amelynek hatása a yang élénkítése, a vesék táplálása, az esszencia pótlása és a szoptatás elősegítése. Hosszú betegségben, fizikai gyengeségben, légszomjban, fáradtságban, étvágytalanságban, sárgaságban és lesoványodásban szenvedők számára regeneráló és gyógyító ételként szolgál. Rendszeres fogyasztása javítja a fizikai erőnlétet és az erőt is.
Konkrét alkalmazások: impotencia kezelésére 150 g friss garnélát 250 g kínai metélőhagymával megpirítunk, olajjal és sóval ízesítjük; alternatívaként nagy friss garnélát ragadós rizzsel és édes rizsborral párolunk, és reggel és este mérsékelt adagokban fogyasztjuk. Impotencia, deréktáji fájdalom és fáradtság kezelésére 50 g garnélából,15 g Cordyceps sinensis-t és 15 g Cynomorium songaricum-ot, amelyet vízben főzünk egy napi adaghoz. Lép-vese elégtelenség szindróma esetén keverjünk össze 15–20 g megtisztított garnélarákhúst 500 g kockára vágott tofuval. Pároljuk mindkét hozzávalót egy edényben újhagymával, gyömbérrel és sóval ízesítve. Amikor a garnélarák megfőtt, fogyasszuk el a tofut és a garnélarákhúst, miközben megisszuk a levest.
A garnélarák gazdag fehérjében, kalciumban, foszforban, vasban és más ásványi anyagokban. Más húsokhoz képest finomabb rostjai és magasabb nedvességtartalma miatt puha állagú, könnyen emészthető, ezért különösen alkalmas idősek és gyermekek számára. Számos fajtája létezik, a leggyakrabban fogyasztott tengeri garnélarákok közé tartoznak a tigrisgarnélarák, az óriás tigrisgarnélarák, az édesvízi garnélarák, a sáskagarnélarák és a homár.A folyami garnélák közé tartoznak az édesvízi garnélák, a folyami garnélák, a fűgarnélák és a rákok. Hogyan kell elkészíteni a különböző garnélákat, hogy maximálisan kihasználjuk táplálkozási értéküket?
A tengeri garnélák ásványi anyagokban gazdagok. Ásványi anyag tartalmuk – például kalcium, foszfor, vas és jód – meghaladja a folyami garnélákét, és kevésbé hajlamosak a szennyeződésre.Bár egyes tengeri garnélarákfajták, például a tigrisrákok, meglehetősen nagyra nőhetnek, a nagyobb nem feltétlenül jobb. A vadon élő tigrisrákok több évig is eltarthat, mire elérik a piaci méretet, ami növeli a szennyezésnek való kitettségüket. A tenyésztett tengeri garnélarákok gyorsan nőnek, de gyakran feláldozzák a tápértéküket és ízüket.
A héjjal együtt fogyasztott kis folyami garnélák optimális kalcium-kiegészítést nyújtanak. Vékony, puha külső vázuk kiváló kalciumforrást jelent, ha egészben fogyasztjuk őket. Kisebb méretük ellenére a folyami garnélák fehérjetartalmukban megegyeznek a tengeri garnélákkal, kalciumkoncentrációjukban pedig meghaladják őket. Mivel a héj tartalmazza a legmagasabb kalciumkoncentrációt, a héjjal együtt fogyasztott kis folyami garnélák kiváló kalcium-kiegészítők.Íme egy finom és tápláló recept a „Rántott folyami garnélarák” elkészítéséhez: Tisztítsa meg a garnélarákot. Amikor az olaj felforrósodott a wokban, adja hozzá a garnélarákot, és pirítsa meg, amíg meg nem változik a színe. Adjon hozzá apróra vágott újhagymát, gyömbért és fokhagymát, és pirítsa meg, amíg illatozni nem kezd. Adjon hozzá főzőbort, majd fokhagyma hajtásokat. Ízlés szerint sózza, borsozza, MSG-vel és szezámolajjal ízesítse.
Bár a garnélarák ízletes és tápláló, az élelmiszer-biztonságot kell előtérbe helyezni. Először is, a tengeri ételek romlandóak, ezért nem szabad őket egy napnál tovább hűtőben tárolni.A vöröses színű vagy lágy héjú/húsú garnélarákat dobja ki, mert ezek nem frissek. Másodszor, ne fogyasszon nyers garnélarákot. Ezek hidegtűrő baktériumokat vagy parazitákat hordozhatnak, amelyeket ecettel vagy mustárral sem lehet teljesen elpusztítani. Alapos főzés elengedhetetlen. Végül, az allergiás személyeknek kerülniük kell a garnélarák fogyasztását.