Hogyan lehet felmérni a kényszeres vásárlást? A vásárlási viselkedés intenzitása és kitartása mellett vizsgálja meg, hogy élete folyamatosan stresszbe burkolózott-e.hogy az érzelmei hajlamosak-e a feszültségre vagy a rossz hangulatra; és hogy vannak-e alkohol fogyasztási, dohányzási, falási, kognitív ingadozási vagy negatív gondolkodási minták. Ezzel párhuzamosan vegye figyelembe az olyan fiziológiai változásokat, mint az alvászavarok, a gyakori fejfájás, a szem vagy a torok szárazsága, a feszült vállak, a mellkasi szorító érzés, a légszomj, a szabálytalan menstruáció vagy a meddőség – mindezek potenciális stresszel kapcsolatos tünetek.
Melyek azok a személyek, akik hajlamosak a „vásárlási függőség” kialakulására?
Ez a kutatás két különálló csoportot jelöl meg, amelyek hajlamosabbak erre. Az első csoportba azok tartoznak, akik anyagi kielégülésre törekednek. Az ilyen személyek általában a tárgyi javak megszerzését tekintik elsődleges életcéljuknak. Elméjükben az anyagi javak megszerzése megoldja az élet minden bizonytalanságát. A második csoportba a nagyon öntudatos személyek tartoznak.Az ilyen emberek általában magas elvárásokat támasztanak magukkal szemben, és állandóan távol érzik magukat az „ideális állapotuktól”. Következésképpen gyakran túlzott vásárláshoz folyamodnak, hogy „megjavítsák” elégedetlenségüket. A megvásárolt tárgyak gyakran szimbolizálják bizonyos ideálok elérése iránti törekvésüket. Például annak ellenére, hogy nem gazdagok, olyan tárgyakat áhítoznak, amelyeket általában csak a jómódúak engedhetnek meg maguknak. Csak ilyen vásárlások révén tudják kielégíteni „gazdagnak érezni magukat” vágyukat.
A kényszeres vásárlók körülbelül 90%-a nő. A kutatók megfigyelték, hogy a kényszeres vásárló nők különösen erős vágyat mutatnak a divatcikkek vásárlása iránt. Ez arra utal, hogy a kényszeres vásárló nők inkább a divatot – amely megváltoztathatja az ember imázsát – használják „javításra”.Ráadásul a nők hagyományos vásárlási szerepe is hozzájárul ehhez a kényszerhez. A kutatások azt is kimutatták, hogy a túlzott vásárlásból származó „öröm” nagyrészt múló. Bár ez az „öröm” intenzívebb, mint amit a hétköznapi vásárlók tapasztalnak, a vásárlás után érzett „veszteségérzet” is nagyobb.
A kutatások továbbá azt is kimutatják, hogy egyre több fiatal alakít ki kényszeres vásárlási szokásokat, ami globális problémává vált. Ez a jelenség súlyosan megzavarja a fiatalok pszichológiai egyensúlyát, arra kondicionálva őket, hogy kizárólag anyagi javak megszerzéséből merítsenek boldogságot és motivációt. Ilyen anyagi ösztönzők nélkül tanulási és munkavégzési kedvük jelentősen csökken.