Melyik a leghidegebb: a kis hideg, a nagy hideg vagy a téli napforduló?
A kis hideg a leghidegebb.
A történelmi meteorológiai feljegyzések szerint a kis hideg általában az év legalacsonyabb hőmérsékletét jelzi, csak ritkán fordul elő, hogy a nagy hideg ennél hidegebb legyen. A téli napfordulón kezdődik a „kilenc-kilenc hideg időszak”, amelynek „harmadik kilenc” napja a leghidegebb fázis – ez mindig a kis hideg napszakra esik.A népi bölcsesség gyakran azt tartja, hogy „a kis hideg hidegebb, mint a nagy hideg”. Kína számos régiójában a téli napforduló csupán a tél hidegének kezdetét jelzi, nem pedig annak csúcspontját. Az igazi hideg a napforduló utáni kis hideg és nagy hideg idején érkezik, ami megerősíti, hogy a kis hideg a leghidegebb napszak. Miért a kis hideg és a nagy hideg a leghidegebb?>A Kis hideg és a Nagy hideg idején, bár a nappali órák hosszabbodnak, a Nap által a Föld felszínére sugárzott hő még mindig nem éri el a talajból elvesztett hőmennyiséget. Ennek következtében a hőmérséklet tovább csökken. Ehhez hozzájön még a szibériai hidegfrontok dél felé történő előrenyomulása, ami rendkívül alacsony hőmérsékletet eredményez. A „A Kis hideg és a Nagy hideg megfagyasztja az öregeket” közmondás jól illusztrálja a két napszakban tapasztalható zord hideget.
Mikor van a leghidegebb időszak délen?
A legtöbb déli régióban január vége jelenti a hideg csúcspontját, ami egybeesik a Nagy hideg napszakkal, így ez hidegebb, mint a Kis hideg.
Észak-Kínában azonban a leghidegebb időszak január közepe táján van, általában 10. és 20. között. Mivel a Kis hideg napszak január 5. és 20. között van, az északi régiókban a Kis hideg gyakran hidegebb, mint a Nagy hideg.Ezenkívül a leghidegebb napokat „kilenc hideg időszaknak” (九九寒天) számítják, a legsúlyosabb hideg pedig a „harmadik kilenc” (三九) alatt jelentkezik. Ez az időszak 18 napig tart a téli napfordulótól a harmadik kilencig, és a Kis hideg napszakba esik. Így a Kis hideget gyakran tekintik az év leghidegebb időszakának.
Mikor lesz a leghidegebb az idén?
A téli napforduló a hideg évszak közeledtét jelzi. A parasztok ezért elkezdenek számolni a „kilencnapos időszakokat”, hogy megmérjék a tél mélységét. Ez a számolás minden évben a téli napfordulón kezdődik. Minden kilenc nap egy „kilencet” alkot, és ez az időszak az év leghidegebbje, ezért „kilencnapos hideg periódusnak” nevezik.
Ebben a számításban a leghidegebb időszakok a „harmadik kilenc” és a „negyedik kilenc”. A „A legmelegebb napok a három kutyás napra esnek, a leghidegebbek a három kilenc napra” közmondás azt jelzi, hogy az év leghidegebb időszaka a „három kilenc” napra esik. Ez év leghidegebb időszaka tehát 2021. január 8. és 16. között lesz.
Dahan után is hideg marad?
Dahan után is hideg marad a hőmérséklet.
Dahan a huszonnegyedik napszak és az utolsó téli napforduló. Ekkor éri el a hőmérséklet az éves mélypontját. Az északi régiókban gyakran „ezer mérföldnyi fagy és tízezer mérföldnyi hótakaró” látható, míg a déli régiókban is a legalacsonyabb szezonális hőmérsékletek tapasztalhatók.
A meleg csak a tavasz kezdete napszak után tér vissza. A tavasz harmadik napszakaként a tavasz kezdete és az esővíz napszakokat követi. Ekkor a déli régiókban már tavaszi időjárás van, amelyet „fű nő és sárgarigók repülnek” jellemez. Tizenöt nappal később a tavaszi napéjegyenlőség napszak jelzi a tavasz közepét, amely fokozatosan melegebb és enyhébb időjárást hoz, mielőtt fokozatosan átmegy a nyárba.