Általában egy felnőtt veséje körülbelül 100-150 grammot nyom. Zhang úr, egy hangzhoui beteg azonban kosárlabda méretű jobb vesével rendelkezett, amely tízszer nagyobb volt, mint a bal veséje.
Az urológiai osztály helyettes főorvosa elmagyarázta, hogy egészséges egyéneknél a vesék általában felnőttkor után fokozatosan sorvadnak az életkor előrehaladtával. Zhang esetében a jobb veséje és a húgyvezeték közötti összeköttetés súlyosan szűkült. A vesében termelődött vizelet nem tudott átjutni ezen a szűk kivezetésen, ami fokozatosan súlyosbodó hidronefrózishoz vezetett. Az akut hidronefrózis gyakran intenzív deréktáji fájdalommal és teltségérzettel jár a hát alsó részén, míg a krónikus esetek csak tompa fájdalomként jelentkezhetnek, vagy akár tünetmentesek is lehetnek.
Klinikailag a hidronefrózis okai a következők:
1. Uretercsavarodás, összenövések, szalagok vagy szelepszerű struktúrák. Ezek lehetnek veleszületettek vagy szerzett állapotok, általában az ureteropelvisis csomópontban vagy a lumbalis ureterben fordulnak elő. A gyermekek és csecsemők teszik ki az esetek közel kétharmadát.
2. Szegmentális diszfunkció: A szegmentális izomhiány, hipoplázia vagy anatómiai zavarok miatt az ureteropelvisis junctio vagy a felső ureter területén a normális perisztaltika zavart szenved, ami dinamikus elzáródást okoz.Ha ez a rendellenesség az ureterovesicalis junctio-nál jelentkezik, veleszületett megaureterhez vezet, ami vese- és ureterdilatációt és hydronephrosist okoz.
3. Az érkompresszió az esetek körülbelül egyharmadát teszi ki, és általában a pyeloureteralis junctio előtt elhelyezkedő ektopikus vese portális ereket érinti. Egyéb okok közé tartozik a patkóvese és a magzati fejlődés során bekövetkező károsodott veseforgás.
A hidronefrózissal összefüggő életmódbeli szokások
1. Krónikus vizeletvisszatartás
A vizelet visszatartása akadályozza a vesemedencéből történő ürítést, ami hajlamosít a hidronefrózisra.
2. Gyakori túlórák és késő éjszakák
A túlzott fáradtság gyengíti az immunitást, míg a hosszú munkaidő csökkenti a fizikai aktivitást, növelve a vesék terhelését.
3. Reggeli kihagyása
A reggeli tartós kihagyása nemcsak hydronephrosist okozhat, hanem más egészségügyi problémákat is kiválthat.
A hydronephrosis klinikai tünetei
A betegek gyakran hosszú ideig tünetmentesek maradnak, általában a hasi daganatok vagy a lumbális puffadás kelti fel a figyelmet. Az ilyen daganatok gyakran véletlenszerűen fedezik fel, és gyakran cisztás érzéssel járnak. A fájdalom általában enyhe vagy teljesen hiányzik.
Az időszakos hidronefrózis (ectopikus erek vagy vese ptosis okozta kompresszió) esetén azonban vesefájás léphet fel. Ez a bordaív mentén és az ureter útján sugárzó súlyos fájdalomként jelentkezik, gyakran hányinger, hányás, hasi puffadás és oliguria kíséretében. A tünetek általában rövid időn belül vagy néhány óra alatt megszűnnek, majd nagy mennyiségű vizelet távozik.A vizsgálat során a vese megnagyobbodása mutatható ki. Masszív hidronefrózis esetén a feszültség nem feltétlenül emelkedik jelentősen. Ha a hidronefrózist fertőzés bonyolítja, pyuria és szisztémás toxikus tünetek, például hidegrázás, láz, fejfájás és gyomor-bélrendszeri diszfunkció jelentkezhetnek. Egyes betegeknél a húgyúti fertőzés jelentkezik első tünetként. Ha a húgyúti fertőzés kezelése hatástalannak bizonyul, obstruktív tényező jelenlétét kell figyelembe venni.Súlyos elzáródás esetén a gyulladásos váladék nem tud a vizelettel távozni, ami fehérvérsejtek nélküli vizeletet eredményez. Ilyen esetekben azonban a helyi fájdalom és érzékenység jelentősen fokozódik. A megnagyobbodott hidronefrózisos vese hajlamosabb a traumára; még kisebb sérülés is repedést és vérzést okozhat. A retroperitoneális térbe vagy a peritoneális üregbe jutó vizelet súlyos reakciókat vált ki, beleértve fájdalmat, érzékenységet és szisztémás tüneteket.
Hogyan kell a hydronephrosisban szenvedő betegeknek kezelniük a napi ápolást?
1. Étrend-kezelés
Tartson fenn kiegyensúlyozott étrendet, kerülje a túlzott fehérjebevitelt, hogy ne terhelje túl a veséket és ne akadályozza a gyógyulást. Az egyoldali hydronephrosisban szenvedő betegeknek nem kell korlátozniuk a folyadékbevitelt, míg a veseelégtelenségben szenvedőknek korlátozniuk kell a napi vízfogyasztást.
2. Gyógyszeres kezelés
A rendszeres gyógyszeres kezelés elengedhetetlen, különösen a vizeletelzáródás megszűnése előtt. A fertőzés megelőzése és a vesefunkció védelme érdekében orvosi felügyelet mellett antibiotikumokat, például eritromicint írhatnak fel. A hagyományos kínai orvoslás is alkalmazható hőcsökkentő és méregtelenítő tulajdonságai miatt.