Ez az eset ismét széles körű közfigyelmet irányított a levegőminőségre. A szénégetés és a járművek kipufogógázai a fő bűnösök. A légkörben található finom részecskék sokkal nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek, mint a durva részecskék, és a városi szmog fő okozói. A finom részecskék forrásai természetesek vagy antropogén jellegűek lehetnek. A természetes források közé tartoznak a növényi pollen és spórák, a talajpor stb., míg az antropogén források közé tartozik a tüzelőanyag-égetés, az ipari folyamatok és a közlekedés.A kutatások szerint a kínai légkörben található finom részecskék elsősorban a szénégetésből és a járművek kipufogógázából származnak. Jelenleg a hazai hőerőművekben és nagy ipari létesítményekben telepített nagy hatékonyságú elektrosztatikus porleválasztók alacsony hatékonysággal fogják meg a finom részecskéket. Ráadásul a járművek kipufogógázából származó finom részecskékre vonatkozóan nem vezettek be hatékony ellenőrzési intézkedéseket.
A lerakódott részecskék időzített bombaként hatnak
A különböző méretű részecskék egészségügyi hatásai összefüggenek a légkörben való tartózkodási idejükkel, a légutakban való lerakódásuk helyével és az általuk megkötött káros anyagokkal. A kisebb részecskék nagyobb légköri stabilitást és lassabb ülepedési sebességet mutatnak.Általában a 10 mikrométeres részecskék 9 óra alatt ülepednek le a talajszintre, míg az 1 mikrométeres részecskéknek 9–98 nap, a 0,4 mikrométeres részecskéknek 120–140 nap, a 0,1 mikrométernél kisebb részecskéknek pedig 5–10 év szükséges ehhez. Minél hosszabb ideig maradnak a részecskék a légkörben, annál nagyobb a valószínűsége, hogy belélegzik őket az emberi test.A különböző méretű részecskék a légutak különböző pontjain rakódnak le. Az 5 mikrométernél nagyobb részecskék túlnyomórészt a felső légutakban maradnak, és a nasopharynxban, a légcsőben és a hörgőkben rakódnak le. Ezek a részecskék nem maradnak meg hosszú távon, hanem a csillók mozgása, nyelés, köhögés vagy tüsszentés révén kiürülnek.Az 5 mikrométernél kisebb részecskék elsősorban a hörgőcskékben és az alveolusokban maradnak. Minél kisebb a részecske, annál mélyebbre hatol be. Az 1 mikrométernél kisebb részecskék nagy mértékben lerakódnak az alveolusokban, míg a 0,4 mikrométernél kisebbek viszonylag szabadon mozoghatnak az alveolusokban, és kilégzéssel kiürülnek.Nemzetközi kutatások szerint a káros anyagok 60–90%-a 10 mikrométernél kisebb részecskékben található. Ezek a mikroszkopikus részecskék könnyen lerakódnak az alveoláris régióban, ahol az ólom felszívódási aránya elérheti a 70%-ot. A részecskék veszélyeztetik az emberi immunrendszert A részecskék maguk is több káros anyagot tartalmaznak, és szennyező anyagok hordozójaként is működnek, így sokrétű kockázatot jelentenek az emberi egészségre.Először is, a részecskék irritálhatják és korrodálhatják az alveoláris falakat. Hosszú távú expozíció esetén veszélyeztetheti a légutak védekező képességét, ami krónikus bronchitishez, emphysemához és bronchiális asztmához vezethet. Másodszor, a részecskék gyengíthetik az emberi immunrendszer működését. Tanulmányok szerint az általános iskolás gyermekek, akik hosszú távon vannak kitéve részecske-szennyezésnek, jelentősen gyengült immunválaszokat mutatnak. Ezenkívül a részecskék növelhetik az állatok bakteriális fertőzésekre való hajlamát, ezáltal csökkentve a tüdő ellenállóképességét a kórokozókkal szemben.Például azok a lakosok, akik hosszú ideig súlyosan részecskeszennyezett területeken élnek, gyakrabban szenvednek légúti betegségekben és olyan tünetekben, mint köhögés, köpetürítés és légszomj. Minél kisebb a részecskék mérete, annál nagyobb a pulmonális toxicitásuk. Ezenkívül a részecskék elnyelik és szétszórják a nap sugárzását, ezáltal csökkentve a talajszintű ultraibolya sugárzás intenzitását, amelynek baktericid és rákellenes tulajdonságai vannak.Ennek következtében a súlyos részecskeszennyezettségű régiókban megnő a gyermekek angolkórának és a levegőben terjedő fertőző betegségek (például mandulagyulladás) előfordulása. Végül, a bőrön vagy a szemekben lerakódó részecskék eltömíthetik a faggyú- és verejtékmirigyeket, ami dermatitiszhez és kötőhártya-gyulladáshoz vezethet.
London, a köd városa, egykor súlyosan érintett volt
A második világháború után az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban több súlyos légszennyezési eset történt, amelyek felhívták a közvélemény figyelmét a fosszilis tüzelőanyagok (köztük a szén, az olaj és a földgáz) égetéséből származó légszennyezés egészségügyi kockázataira. Ezek közül a legkatasztrofálisabb a 1952 decemberi londoni nagy szmog volt, amely néhány nap alatt több mint 4000 ember életét követelte.London gyakori és sűrű ködéről szóló híre nagyrészt a légkörben lebegő részecskék jelentős koncentrációjából ered. Dr. Samir, a Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola kutatója 20 nagy amerikai városban vizsgálta a 10 mikrométernél kisebb részecskék szintje és a halálozási arány közötti összefüggést.Megállapították, hogy bár a PM10 részecskék átlagos szintje ezekben a városokban alatta maradt az Environmental Protection Agency (Környezetvédelmi Ügynökség) szabványának – amely szerint a PM10 maximális napi koncentrációja nem haladhatja meg a 150 mikrogrammot köbméterenként –, mégis halálos kimenetelű lehet.Dr. Samay közvetlen összefüggést talált a halálozási arányok és ezeknek a finom részecskéknek a koncentrációja között. A kutatás továbbá kimutatta, hogy szignifikáns összefüggés van a PM10-szint és a szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségek okozta halálesetek között.