A szemöldök tetoválás, a hímzés és a tollazás közötti különbségek
I. Szemöldök tetoválás
Ez a kifejezés az 1980-as évek elején keletkezett. Az eredeti technikára utal, amelynek során a tetováló gép végigfut a szemöldök teljes területén, és egyedi, szőrszálakhoz hasonló vonásokat hoz létre. Ez az úttörő módszer felelős a ma már általánosan elterjedt „hernyó” szemöldökért.
II. Szemöldökhímzés
A „hímzés” kifejezés az 1980-as évek közepén-végén vált ismertté. Jellemzője, hogy kézzel, tollal végzik, elmozdulva a nagy felületek lefedésétől. Ehelyett egyedi, szőrszálakhoz hasonló vonalakat hoz létre, amelyek hasonlítanak a természetes szemöldök szőrszálakra. Ez a terminológia ma is széles körben használatos.Az eredmény jelentősen javult, különösen miután a szakemberek mélyebb ismeretekre tettek szert a természetes szemöldök növekedési mintázatairól, így hitelesebb vonások születtek. A technikák a kezdeti gyufaszálszerű elrendezésektől a rizsültetvény-mintázatokig fejlődtek, az alapvető 8 szálas konfigurációtól a 12 szálas, 18 szálas, 29 szálas és most már 39 szálas konfigurációkig – folyamatos finomításon mentek keresztül.
III. Tollas szemöldök
A tollas szemöldök népszerűsége csak az utóbbi években jelent meg. A „tollas” kifejezés éteri, áramló érzetet kelt. Míg a korai technikák kézzel rajzolt vonásokkal dolgoztak, az autentikus tollas szemöldökhatás puha pengével érhető el. Ez a módszer kecsesebb, légiesebb megjelenést eredményez. A tollas szemöldök meghatározó jellemzői a hosszúkás vonalak, a kivételes puhaság és a finom vastagság.Meg kell azonban jegyezni, hogy a biomimetikus minőség nem megfelelő, elsősorban a nem megfelelő háromdimenziós rétegezés és a túlzottan egyszerű vonalstruktúrák miatt.