A vacsorát nem szabad túlzottan elfogyasztani, mert a túlevés betegségeket okozhat. Sokak számára a munkahelyi elfoglaltság miatt a reggeli sietve, az ebéd felületesen, a vacsora pedig bőségesen kerül elfogyasztásra. De miután ilyen bőséges lakomáknak hódoltak, gondoltak már arra, hogy a túlevés, a késő esti étkezés, a túlzott alkoholfogyasztás vagy a vacsora utáni inaktivitás számos egészségügyi kockázatot rejt magában? Ezek a szokások különböző potenciális betegségekhez vezethetnek.
Elhízás: A vacsora során történő túlevés emeli a vércukorszintet, valamint az aminosav- és zsírsavkoncentrációt, stimulálva az inzulinszekréciót. Mivel az esti aktivitás általában csökken és az energiafelhasználás is visszaesik, a felesleges kalóriák nagy része zsírlerakódássá alakul, ami fokozatosan súlygyarapodáshoz vezet.
Magas vérnyomás: A vacsora során túlzott húsfogyasztás nemcsak terheli az emésztőrendszert, hanem a vérnyomás emelkedését is okozza. Ez, az alvás során lassuló véráramlással kombinálva, jelentős lipidlerakódások felhalmozódását eredményezi az artériák falán, ami érelmeszesedéshez vezet, és növeli a magas vérnyomás és a szívkoszorúér-betegség kockázatát.
Cukorbetegség: A vacsora során tartósan túlzott étkezés ismétlődően stimulálja a túlzott inzulinszekréciót, ami gyakran cukorbetegséghez vezet.
Vesekövek: Kutatások szerint összefüggés van a vesekövek és a késő esti vacsorák között. Ez abból fakad, hogy a vesekövek fő összetevője a kalcium. Míg az étrendben található kalcium egy része felszívódik a bélfalakon, a többi a vizelettel ürül ki. A késő vacsorák után gyakran nem történik további tevékenység, így a vacsora utáni vizelet a húgyutakban pang. Ennek következtében a vizelet kalciumkoncentrációja folyamatosan emelkedik, és végül kristályosodik, kövekké alakul.
Vastagbélrák: A vacsora utáni csökkent aktivitás azt jelenti, hogy egy része az emésztett anyagnak felszívódás nélkül marad. Ezek az anyagok anaerob fermentáción mennek keresztül a vastagbélben, ami káros vegyületeket eredményez. Alvás közben a csökkent bélmozgás meghosszabbítja ezeknek az anyagoknak a bélben való tartózkodási idejét, ezáltal növelve a vastagbélrák kockázatát.
Hirtelen halál: A túlzottan gazdag vagy bőséges vacsora, amelyet túlzott alkoholfogyasztás is kísér, könnyen akut hasnyálmirigy-gyulladást okozhat. Ez alvás közben sokkot okozhat, amely orvosi beavatkozás késése esetén akár erős testalkatú egyéneknél is halálos kimenetelű lehet.
Neurastenia: A túlságosan teli gyomor nyomást gyakorol a környező szervekre. A gyomor, a belek, a máj, az epehólyag és a hasnyálmirigy jeleket küld az agyba, stimulálva az idegi aktivitást. Ha ez az izgalom átterjed az agykéreg más területeire, rémálmokat okozhat, fáradtságot eredményezve, és idővel olyan állapotokhoz vezethet, mint a neurastenia.Ezért nem szabad a zsúfolt munkarendet ürügyként felhasználni a sietős reggelikre vagy a felületes ebédekre. Elengedhetetlen, hogy azonnal kialakítsunk ésszerű étkezési szokásokat, biztosítva a reggeli, ebéd és vacsora közötti kiegyensúlyozott arányt (30%, 40%, 30%). Ez mind az egészség, mind a termelékenység szempontjából elengedhetetlen.