Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Kutatóközpont legújabb kutatása szerint az éjszakai ébrenlét egyfajta „szerencsejáték” az egészségünkkel, amelynek tétje az „alvás”. Az éjszakai ébrenlét rutinszerű kezelése, azaz csak akkor aludni, amikor már teljesen kimerültünk, valójában kényszeres viselkedés megnyilvánulása. Azok, akik „éjszakai kényszerességben” szenvednek, állandóan rögeszmés gondolatok gyötrik őket, ami megakadályozza őket az elalvásban.A hosszan tartó alváshiány gyengíti az immunrendszert, zavarja az endokrin funkciókat, és olyan pszichológiai tüneteket vált ki, mint az álmatlanság, a feledékenység, az ingerlékenység és a szorongás. Még olyan állapotokkal is közvetlen összefüggésbe hozható, mint az elhízás és a rák.
Longjiang, egy irodai dolgozó úgy érezte, hogy a munkaidő után az idő kizárólag az övé – ezt az időt pihenésre kell fordítania, hogy tisztelje önmagát.Ezért hazatérve éjjel egy-két óráig videojátékokkal játszott. Annak ellenére, hogy hajnalodott, pontosan felkelt munkába menni, véreres szemekkel és szüntelen ásításokkal érkezett az irodába, majd folyamatosan kávét, erős teát vagy cigarettát fogyasztott, hogy ébren maradjon.A „késő éjszakai alvási szindróma”, más néven „kényszeres késő éjszakai alvási zavar”, akkor jelentkezik, amikor egy személy, aki hozzászokott a késő esti ébrenléthez, nem tud korábban elaludni, még akkor sem, ha minden feladatát elvégezte. Tudat alatt várnak az éjszaka közepéig, mielőtt végül elalszanak. Ez az állapot a rögeszmés-kényszeres neurózis egyik ága, amelyben a betegeket alvást megakadályozó kényszeres gondolatok kínozzák.Ez egyidejűleg alvászavar is, és egészségügyi szempontból egyértelműen kockázatot jelent a jóllétre nézve. Az érintettek általában fiatalok vagy középkorúak. Állapotuk gyakran a nappali kimerültségből és a munkahelyi hatalmas nyomásból fakad, ami miatt úgy gondolják, hogy csak olyan stimuláló tevékenységek, mint a tévénézés, az internetezés vagy a bárokba járás enyhíthetik a pszichológiai fáradtságot és az elnyomást, amikor beáll az este.Egy másik tényező a alvással kapcsolatos szokásos tévhitek, például az a meggyőződés, hogy aludni az éjszaka második felében kell. A valóságban az emberi biológiai óra saját ritmusa szerint határozza meg, mikor kell aludni. Ennek a természetes mintának a megzavarása elkerülhetetlenül káros hatással van a szervezetre. Az „éjszakai bagoly” szokás rontja a városi lakosok egészségét. Brit pszichológusok szerint az alvás közvetlenül befolyásolja az egészséget és a hosszú élettartamot, csak az egészséges táplálkozás és a testmozgás után a harmadik legfontosabb tényező.Egy órával több alvás nem csak a munkavégzés hatékonyságát növeli, hanem akár az életet is megmentheti. A kronobiológia szakértői arra figyelmeztetnek, hogy az alváshiány felhalmozódik, és végül súlyos egészségkárosodást okozhat. Az elhízás és a rák olyan állapotok, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a krónikus éjszakai bagoly viselkedéshez.A krónikus éjszakai baglyok és a következetesen korán kelők közötti összehasonlító tanulmányok kimutatták, hogy az előbbieknél magasabb a rák kockázata. A zavart alvási szokások megzavarják a normális sejtosztódást, ami mutációkat vált ki, amelyek rákos sejteket hoznak létre.
Az alvásszakértők szerint az alvás az anyagcsere-tevékenység létfontosságú fiziológiai folyamata – nélküle nem lehet megőrizni az egészséget.A nem megfelelő alvás nemcsak nem pótolja a fizikai megterhelést, hanem a hormonok nem megfelelő szintézise miatt megzavarja a belső környezetet is. A szabálytalan alvási szokások és a stressz gyengítik az immunrendszert és megzavarják az endokrin funkciókat, így az egyének hajlamosabbak lesznek megfázásra, gyomor-bélrendszeri fertőzésekre, allergiákra és más autonóm idegrendszeri rendellenességekre. A krónikus alváshiány továbbá neurológiai és pszichológiai tüneteket vált ki, mint például álmatlanság, feledékenység, ingerlékenység és szorongás.
A „késő esti kényszer” leküzdése „reagálás nélküli kitettség” segítségével
Kérjen meg egy rögeszmés-kényszeres zavarban (OCD) szenvedő, tisztaságmániás személyt, hogy érintsen meg valami piszkosat anélkül, hogy megmosná a kezét. Szorongása természetesen 30 percen belül alábbhagy. Ez a technika „reagálás nélküli kitettség” néven ismert.Ebből megtanulhatja, hogyan kerülje el a szokásos kényszeres viselkedésmódokat, és hogyan cserélje ki azokat új, egészségesebb viselkedésmódokra. A konkrét alkalmazási módszer a következő:
1. Tegye félre a kényszerbetegségét, és folytasson önmagával párbeszédet. Amikor leszáll az éjszaka, és már aludnia kellene, de az elméje azt mondja: „Nem szabad aludnod, meg kell...”, ebben a pillanatban fel kell ismernie: „Á, ez a kényszeres gondolkodásom! Ez a gondolkodásmód a „késő esti alvási kényszeremből” fakad!”Mondhatod magadnak: „Ez nem én vagyok, ez az OCD hatása!” Az ilyen párbeszéd ellenállást épít ki az OCD által generált tolakodó gondolatokkal és viselkedéssel szemben. Ne feledd, hogy az OCD egy agyi rendellenesség, amely nem oldódik meg egyik napról a másikra; két-három hónapos kitartó erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy megértsd és szembenézz vele. 2. Tegyen proaktív lépéseket az OCD ellen.Vedd le a hangsúlyt az OCD tüneteiről, még ha csak néhány percre is. Kezdd azzal, hogy kiválasztasz bizonyos viselkedésformákat, amelyekkel helyettesítheted a kényszeres álmatlanságot, például igyál egy pohár meleg tejet, vegyél egy forró fürdőt, vagy gyújts be alvást elősegítő aromaterápiás gyertyákat – bármit, ami elősegíti az alvást. Amikor az agyad emlékeztet arra, hogy most nem szabad aludnod, ne ess vissza a szokásos gondolkodásmódba. Mondd magadnak: „Az OCD-m megint fellángolt; valami mást kell tennem.”
3. Csökkentse, utasítsa el, és végül búcsúzzon el a kényszeres-rögeszmés zavartól. Miután elvégezte az előző lépéseket, rájön, hogy elfogadta a kényszeres-rögeszmés zavarát. A következő feladat az, hogy csökkentse annak jelentőségét, utasítsa el, és ezzel búcsút vegyen tőle. Amikor a „nem szabad aludni” üzenet újra felmerül, mentálisan fel lesz rá készülve.Felismered: „Ez az én nevetséges rögeszmés gondolatom. Nincs értelme. Csak egy hiba az agyamban. Nem kell odafigyelnem rá.” Tarts ki ezeknél a lépéseknél, és következetes erőfeszítéssel fokozatosan helyreállítod a normális alvási szokásaidat.