A normális újszülött súlya 6-8 jin (kb. 3-4,5 kg) között mozog. A 8 jint meghaladó súlyú újszülöttet „makroszomiás magzatnak” minősítik. Míg korábban a makroszómia ritka volt, az utóbbi években egyre gyakoribbá vált. A szülészeti és nőgyógyászati osztályokon született újszülöttek közül minden huszadik lehet makroszomiás. Ebben az esetben, mivel az anya előrehaladott anyai korban volt, családja attól tartott, hogy a magzat nem kap megfelelő táplálékot, ezért gyakran fogyasztott tengeri uborkát, mint tonikot.A szülésig az anya a fogantatás óta több mint 50 jin-t (kb. 25 kg) hízott, és a csecsemő születésekor 11 jin (kb. 5,5 kg) volt a súlya.
A nagyobb újszülött nem feltétlenül jobb.A makroszomiás magzatot hordozó terhes nők jelentős szülési komplikációkkal szembesülnek, amelyek gyakran császármetszést tesznek szükségessé. Még műtéti szülés esetén is fennállnak kockázatok, például szülés utáni vérzés és egyéb műtéti komplikációk az anya számára, valamint idegszöveti zúzódások és csonttörések a csecsemő számára. Súlyos esetekben az anya élete is veszélybe kerülhet. A makroszomiás csecsemőknél a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a hiperlipidémia és az elhízás előfordulási aránya is lényegesen magasabb, mint társaiknál.
A magas szülők genetikai hajlamán és a kóros okokon túl a makroszomiás csecsemők kialakulásának elsődleges oka a táplálkozás. A várandós anyáknak tudományosan megalapozott, kiegyensúlyozott étrendet ajánlunk, amelynek célja a terhesség alatt heti átlagosan 0,5 kg-os súlygyarapodás. A szülésig a teljes súlygyarapodás nem haladhatja meg a terhesség előtti súly 20 kg-os túllépését. A heti 1 kg-ot meghaladó súlygyarapodás rejtett ödémára vagy terhességi magas vérnyomásra utalhat. Ha ezeket a lehetőségeket kizárjuk, a magzat makroszomiásnak minősíthető, és azonnali orvosi konzultációra van szükség.