A magzati növekedési korlátozottság kedvezőtlenül befolyásolja mind az anya, mind a magzat fejlődését. Mi okozza pontosan ezt az állapotot, és hogyan lehet kezelni? Vizsgáljuk meg ezeket a kérdéseket az alábbiakban. Mi okozza a magzati növekedés lassulását? A méhen belüli növekedési korlátozottság (IUGR) egy jelentős szülészeti komplikáció, amely a terhességek 3–10%-ában fordul elő, átlagos előfordulási gyakorisága körülbelül 6,4% – ez egy igen gyakori állapot.
A méhen belüli növekedési korlátozottság a méhben bekövetkező korlátozott magzati növekedést jelenti, amelynek során a magzat nem éri el a terhességi korának megfelelő méretet. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a magzat súlya alacsonyabb, mint a ugyanazon terhességi héten lévő normális magzatoké, és a születési súlya 37 terhességi hét után 2500 gramm alatt marad.
Ennek az állapotnak az etiológiája összetett, az esetek körülbelül 30%-a megmagyarázhatatlan marad. Az ismert kiváltó tényezők a következők:
① Méhen belüli fertőzés TORCH kórokozókkal (Toxoplasma, Cytomegalovirus, Rubella vírus, Herpes simplex vírus és egyéb kórokozók), ami az esetek körülbelül 10%-át teszi ki;
② Magzati kromoszóma rendellenességek, amelyek az esetek körülbelül 10%-ában fordulnak elő;③ Anyai állapotok, mint például preeclampsia, krónikus magas vérnyomás és krónikus nephritis, amelyek rontják a placenta vérellátását, ami krónikus magzati hipoxiához és növekedési és fejlődési zavarokhoz vezet. Az anya súlyos vérszegénysége, kardiopulmonális rendellenességei és cholestasis is kedvezőtlenül befolyásolhatják a magzat növekedését és fejlődését;④ Az anyai alultápláltság, különösen a fehérje- és kalóriabevitel hiánya, a magzat növekedését és fejlődését jelentősen befolyásoló tényező, az esetek körülbelül felét teszi ki;
⑤ Az egészségtelen életmód, például a dohányzás (beleértve a passzív dohányzást), az alkoholfogyasztás és a kábítószer-használat szintén hozzájárul a méhen belüli magzati növekedési korlátozottság kialakulásához.
A magzati növekedési korlátozottság tünetei
A méhen belüli növekedési korlátozottságban szenvedő magzatok elsődleges jellemzője az alacsony születési súly. Ezért sokan úgy vélik, hogy a kisebb újszülött nem ok aggodalomra, feltételezve, hogy a megfelelő szülés utáni táplálás biztosítja az egészséges fejlődést. Ez a gondolkodásmód azonban téves.A magzati növekedési korlátozottság két formában jelentkezik: alultápláltság és hipoplázia. Az alultápláltság általában a terhesség közepén vagy később a magzatot érintő tényezőkből ered, például preeclampsia vagy többes terhesség, míg a terhesség korai szakaszában az embrionális fejlődés normális marad. Jellemzően az újszülött külsőleg alultápláltság jeleit mutatja, súlya jelentősen alacsonyabb a normális korú csecsemőkénél, bár a fejkerület és a magasság a normális tartományon belül marad.Az ilyen csecsemők esetében a fokozott szülés utáni táplálás lehetővé teheti a fizikai fejlődés közel normális szintre történő elérését, ami általában kedvező újszülöttkori prognózist eredményez. Ezzel szemben a dysplasiás intrauterin növekedési korlátozás kiváltó tényezői a terhesség korai szakaszában hatnak az embrióra, és olyan károsodást okoznak, amely gátolja a magzat növekedését és fejlődését. Ilyen példák a genetikai tényezők és a TORCH-fertőzések, amelyek magzati rendellenességekhez és egyéb károsodásokhoz vezethetnek.A hipoplasztikus típus meghatározó jellemzője a születési súly, a testhossz és a fejkerület szimmetrikus fejlődése, bár ezek a mérések jelentősen elmaradnak a hasonló terhességi korú normális újszülöttekre várható átlagértékektől. Az ilyen típusú csecsemőknél gyakoriak a veleszületett rendellenességek, amelyekhez gyakran kromoszómális számbeli vagy szerkezeti rendellenességek társulnak, amelyek közül néhány életveszélyes lehet. Következésképpen a magzati intrauterin növekedési korlátozottság nem csupán alacsony születési súly kérdése; elrejtheti egy rendellenesen fejlődött csecsemő jelenlétét.
Hogyan lehet megállapítani, hogy a magzat növekedési korlátozottságban szenved-e?
A terhes nők és családtagjaik három alapvető módszerrel végezhetnek önellenőrzést. A legegyszerűbb módszer a testsúlymérés: a terhesség késői szakaszában az anya testsúlyának növekedése átlagosan körülbelül 0,5 kg/hét legyen. Ha a testsúly növekedése lelassul vagy stagnál, anélkül, hogy a ruhaméret jelentősen megváltozna, akkor méhen belüli növekedési korlátozottságot kell gyanítani.A második módszer a méh magasságának mérése. Egy puha mérőszalaggal mérje meg a szimfízis pubis középpontjától a méh fundusáig terjedő távolságot. Hetente jegyezze fel ezeket a méréseket egy méh magasság táblázatba (más néven terhességi táblázatba). Ha a mérések két-három egymást követő héten keresztül folyamatosan a kis súly görbe alatt vagy a görbe alatt maradnak, akkor méhen belüli növekedési korlátozottság ideiglenes diagnózisát lehet fontolóra venni.A harmadik módszer a magzati növekedési indexet veszi figyelembe: méhmagasság (cm) mínusz 3 hónap (4 hét 1 hónapnak számít) mínusz 1. A -3 alatti különbségérték intrauterin növekedési korlátozottságot jelezhet; a -3 és 3 közötti értékek normális születési súlyt jelentenek; a 3 feletti értékek makroszomiát jelezhetnek. Azok a terhes nők, akik önértékelés alapján intrauterin növekedési korlátozottságot gyanítanak, kórházban kell további megerősítést kérniük.
A magzati méhen belüli növekedési korlátozottság kezelése
1. Pihenés bal oldali fekvésben. Magas fehérjetartalmú étrend a táplálkozás javítása érdekében.
2. Időszakos oxigénterápia. 1 óra/alkalom, naponta 2–3 alkalommal.
3. Gyógyszeres kezelés
(1) Salbutamol 2,4 mg orálisan, naponta 3 alkalommal. 7 nap egy kúra.
(2) 500 ml kis molekulatömegű dextrán és 8–16 ml Salvia miltiorrhiza injekció 250 ml 5%-os glükózoldathoz adva, intravénás cseppinfúzióban, naponta egyszer. 7 napos kúra ajánlott. Célja a mikrocirkuláció és a placenta működésének javítása.
(3) 100 ml összetett aminosavoldat, intravénás injekció, naponta egyszer. 7 napos kúra ajánlott.
4. Fokozott megfigyelés
(1) A magzat mozgásának napi háromszori megfigyelése.
(2) Magzat megfigyelése: legalább heti egyszeri non-stress teszt (NST). NST nem reaktív minták esetén oktokardiográfia (OCT) elvégzése. Pozitív OCT eredmények esetén a terhesség megfelelő módon történő megszakítása.
(3) Ultrahangos megfigyelés: heti amniotikus folyadék index vagy maximális amniotikus folyadék zseb mélység.
(4) Vizelet E3 vagy E/C arány mérése: hetente.
5. Szülészeti kezelés
(1) Ha a magzat növekedése és a placenta működése a kezelés után is kedvező marad, a terhesség folytatható, de nem haladhatja meg a becsült szülés időpontját.
(2) Ha a kezelés hatástalannak bizonyul, és a magzati-placenta funkcióvizsgálatok rendellenességeket mutatnak, a szülés előtt 1–2 nappal prednizolon vagy dexametazon adagolása szükséges a magzati tüdő érésének elősegítése érdekében, majd a terhesség azonnali megszakítása.
(3) Az alábbi körülmények között azonnali császármetszés indokolt: ① Nem reaktív NST pozitív CST-vel.② Az ultrahang vizsgálat oligohidramniont mutat, II. vagy magasabb fokú mekoniumfoltosodással. ③ Az anyáknál a magzati növekedési korlátozottságot más magas kockázati tényezők, súlyos klinikai állapot vagy szülészeti rendellenességek nehezítik.
6. A magzati növekedési korlátozottság kezelése újszülötteknél
(1) A szülés előtt minden sürgősségi intézkedést elő kell készíteni.
(2) A szülés után azonnal, endotracheális intubációval alaposan távolítsa el a légutakból a magzatvizet és a méconiumot, hogy megelőzze a légzési distressz szindrómát (RDS).
(3) Tartsa fenn a test hőmérsékletét.
(4) Adjon glükózoldatot, vagy azonnal kezdje meg a szoptatást.
A magzati növekedési korlátozottság jelentős kockázatot jelent – a leendő szülőknek ezt figyelembe kell venniük.