A vérszegénységben szenvedőknek jót tehet a cseresznye fogyasztása a vasbevitel kiegészítésére. De a cukorbetegek ehetnek cseresznyét? Vizsgáljuk meg ezt tovább!
I. A cseresznye tápértéke:
A cseresznye jelentős gyógyászati értékkel bír. Ezen elemek hiánya megfelelő egészségügyi problémákhoz vezethet: a vashiány vérszegénységet, az A-vitamin-hiány száraz bőrt, a C-vitamin-hiány pedig ínyvérzést okozhat.A hagyományos kínai orvoslás részletesen dokumentálja a cseresznye gyógyászati tulajdonságait: édes és enyhén fanyar ízű, szabályozza a középső égőt és élénkíti a qi-t. Rendszeres fogyasztása javítja az arcszínt és a mentális tisztaságot. Kezelésére alkalmas hiányállapotok, pótolja a létfontosságú energiát és hidratálja a bőrt.
A cseresznyefa minden része – gyökerei, levelei, ágai, gyümölcsei és magjai – gyógyhatású. A gyümölcs, amely meleg természetű és édes ízű, szabályozza a középső égőt, jót tesz a lépnek, harmonizálja a qi-t, élénkíti a vérkeringést és megnyugtatja a máj hőjét. A magok, amelyek semleges természetűek és kesernyés-csípős ízűek, elősegítik a kiütések megjelenését és méregtelenítik a szervezetet. A cseresznye stimulálja a hemoglobin regenerálódását is, ami jelentős előnyökkel jár a vérszegény betegek számára.Ennek következtében a hagyományos kínai orvosi szövegek a történelem során a cseresznyét kiváló gyógynövényként osztályozták. Számos terápiás recept használ cseresznyét: az ókorban a cseresznyét légmentesen lezárt üvegekbe zárták, és egy évre a föld alá temették, ahol folyékonnyá vált. A kanyaró járványok idején ezt a folyadékot adták a gyermekeknek a fertőzés megelőzése érdekében.
Az elemzések szerint a cseresznye 100 grammonként 9,9 gramm cukrot tartalmaz, glikémiás indexe 22. Fő előnyei közé tartozik a vérnyomás és a vércukorszint csökkentése, valamint a gyomor-bélrendszer védelme. A cseresznye gazdag antocianinokban, amelyek hatékonyan csökkentik a cukorbetegek vércukorszintjét.
Ez az édes-savanyú gyümölcs tartalmaz egy olyan vegyi anyagot, amely elősegíti az inzulin kiválasztását. Az antocianin néven ismert, természetesen előforduló vegyület adja a cseresznyének élénk piros színét. Az antocianin más élénk piros, kék és lila gyümölcsök, zöldségek és virágok színezésének mechanizmusát is biztosítja. Az ezt a vegyi anyagot tartalmazó gyümölcsök fogyasztása csökkentheti a szívbetegségek előfordulását.
II. Kutatások a cseresznye és a cukorbetegség megelőzése terén:
1. A kanadai San Diegóban megrendezett Experimental Biology konferencián elhangzott előadások szerint a meggy fogyasztása segíthet a szívbetegségek és a cukorbetegség megelőzésében. Egerekkel végzett állatkísérletek kimutatták, hogy a meggypor csökkentette a rágcsálók gyulladásait, testzsírszintjét, súlygyarapodását és vér koleszterinszintjét.
2. A Michigani Egyetem kutatói nemrég kivonták az antocianinokat a cseresznyéből, és tesztelték azok hatását a rágcsálókból izolált, inzulintermelésért felelős hasnyálmirigy-sejtekre. Az antocianinoknak való kitettség ezeknek a sejteknek az inzulintermelését felére növelte.Egy esetben a legerősebb antocianin hatására az inzulintermelés csaknem megduplázódott. A tanulmány során a Michigan Egyetem Kardiovaszkuláris Központjának kutatói savanyú cseresznyeport kevertek egy magas zsírtartalmú étrendbe.A tanulmány során a kutatók megfigyelték, hogy a cseresznyeporral dúsított étrendet fogyasztó egerek kevesebb súlyt szedtek fel, mint a standard étrendet fogyasztók. Ezenkívül a szívbetegségekkel és cukorbetegséggel kapcsolatos gyulladások jelentősen csökkentek, és a koleszterinszint is alacsonyabb volt a kontrollcsoporthoz képest.
Az eredmények biztatóak, de további állatkísérletek és humán kísérletek szükségesek, mielőtt ezt a módszert cukorbetegség kezelésére ajánlani lehetne. Az antocianinok nem csak a cseresznyében találhatók meg, hanem a vörös szőlőben, eperben, áfonyában, zöldségekben, borban, almaborban és teában is. Azonban a legerősebb inzulintermelést elősegítő hatás a cseresznyében található antocianinokból származik.