Pseudo-pszichológiai állítások: Az alvási rángások akkor jelentkeznek, amikor az agy tévesen érzékeli a közelgő halált, és impulzusjelet küld. A tudomány magyarázata: Az alvási rángások az agy tanulási folyamataiból eredhetnek. Az eset így történt...
A „Classic Psychology” néven futó Weibo-fiók megosztotta ezt az anekdotát: Előfordult már veled, hogy alvás közben hirtelen kirúgtad a lábad vagy megrándultál? Itt van az igazság: ezt myoclonusnak hívják, és általában alvás közben fordul elő. Amikor a légzés túlzottan lelassul, az agy azt érzékeli, hogy a halál közeledik, és impulzust küld, hogy felébressze a testet.Azok, akik gyakran tapasztalnak izomrángásokat, vegyék figyelembe, hogy ez azt jelzi, hogy a testük funkciói abban a pillanatban nem a legjobb állapotban vannak.
Kétségtelen, hogy ez a kijelentés riadalmas hangvételű. Ha az alvás közben gyakran előfordulnak myoklonikus rángások, és azok, akiknél ezek jelentkeznek, gyakran nem élveznek optimális egészségi állapotot, ez nem azt jelenti-e, hogy sok ember egészségi állapota rossz? Ez a megfogalmazás valóban túlságosan kétértelmű.
Először is tisztázzuk, hogy mik is azok a myoklonikus rángások. Ezek gyors, akaratlan izomösszehúzódások, amelyek elektromos sokkhoz hasonlítanak.Míg a súlyos myoclonus a mindennapi életet befolyásoló fizikai rendellenesség lehet, a fiziológiai izomrángások – mint például a csuklás, a hypnic jerk vagy a fáradtságból vagy feszültségből eredő izomrángások – egészséges embereknél gyakran előfordulnak, és általában kevés köze van az általános egészségi állapothoz.
Tehát az alvás közbeni hirtelen, rángatózó lábrúgás valójában izomrángás?
Hypnic Jerk
Tudományos szempontból az alvás közbeni hirtelen, rángatózó lábrúgást „hypnic jerk” vagy „hypnagogic jerk” néven ismerik.Sok népi hiedelem ezt a rángatást a növekedési ugrásoknak tulajdonítja, de ez a feltételezés teljesen alaptalan. Megkérdezhetem, hogy utánajárt-e, hogy Yao Ming gyerekként számos falat rúgott-e szét?
A hypnic jerk hirtelen, akaratlan izomösszehúzódásokra utal, amelyek akkor jelentkeznek, amikor az ember elalvás előtt áll.Ezt a folyamatot gyakran szabad esés érzése vagy akár homályos álmok kísérik, és az egyén hirtelen felébredhet tőle. Míg a tipikus hipnikus rángások nem zavarják az alvást, a túlzott gyakoriság periodikus végtagmozgási rendellenességhez vezethet, ami „rángatózó férfivá” vagy „rángatózó nővé” változtatja az egyént, és álmatlanságot okoz.
Ennek a jelenségnek az okai továbbra is vita tárgyát képezik. Az egyik elmélet szerint, amikor az ember az ébrenlétből az alvásba átmenet, a pulzusszám lelassul, a testhőmérséklet csökken, a légzés sekélyebbé válik, és az izmok ellazulnak. Ezt az átmeneti folyamatot a retikuláris aktiváló rendszer (RAS) irányítja, és az alvási rángások egyszerűen csak a RAS helytelen adatfeldolgozásának mellékhatásai lehetnek.
Egy érdekes alternatív magyarázat szerint az emberi agy a hüllők agyából fejlődött ki, és megőrizte a hüllők stresszreakciójának maradványait. Amikor az izmok teljesen ellazulnak, az agy ezt az állapotot szabad esésként értelmezheti. A test védelme érdekében az agy azonnali izomaktiválást parancsol, hogy megpróbáljon megkapaszkodni valamiben a vélt zuhanás során.Így a korábban ellazult izmok hirtelen összehúzódnak, ami alvási rángásokat vált ki.
Izomrángások
Valójában a jól ismert „alvási rángások” mellett a lassú hullámú alvás második szakaszában előforduló „alvási orsók” is okozhatnak „izomrángásokat”.
Az alvási orsók egy speciális típusú agyhullámok, amelyek általában a thalamusban és az agykéregben fordulnak elő. Hirtelen, intenzív oszcillációként jelennek meg az agyhullámok mintázatában, amelyeket hirtelen izomrángások kísérhetnek bizonyos izomcsoportokban.
Az alvás közbeni izomrángások gyakoribbak csecsemőknél.A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy az agy tanulja vagy konszolidálja az ideg-izom kapcsolatokat, egy folyamatot, amelyet a zavartalan alvás elősegít. Ez az elmélet magyarázza, miért tűnik úgy, hogy a csecsemők állandóan alszanak – ők szorgalmasan „rángatózó alvás közben tanulnak”.További kutatások azt mutatják, hogy az alvási orsók valóban segítik az új információk és a meglévő tudás integrálását, ami további alátámasztást nyújt az „görcsös alvásos tanulás” hipotézisnek.
Ezenkívül az alvási orsók hozzájárulnak a pihentető alváshoz. A thalamusban az agyhullámok aktivitásának gyakorisága összefügg a nyugodt alvás fenntartásának képességével, és a thalamusban keletkező orsók pajzsként működhetnek a hirtelen külső hallási ingerek ellen.A Harvard Orvostudományi Egyetem Alvásgyógyászati Osztályának kutatásai azt mutatják, hogy az EEG-mintákban a magasabb alvási spindle-frekvenciák korrelálnak a külső zavaró hatásokkal szembeni nagyobb ellenálló képességgel, a jobb alvásfenntartással és következésképpen a jobb alvásminőséggel.
Rángatózás vs. remegés
Látszólag a „alvási rángatózás” és az „izomremegés” oka és célja eltérőnek tűnik, azonban mindkettő hirtelen izomösszehúzódásokhoz vezet. Mi különbözteti meg tehát külső megnyilvánulásukat?
Két szempont alapján tudjuk megkülönböztetni őket.
Először is, a görcsök mintázata eltérő. Míg az alvási rángások pontos oka továbbra sem egyértelmű – függetlenül attól, hogy a retikuláris aktiváló rendszer hibájából vagy az agy zuhanás illúziójából erednek-e –, a hozzájuk tartozó „görcsös mintázat” mindig szisztematikus. Az alvási rángásokat gyakran „az egész testet átható, áramütéshez hasonló remegésként” írják le.Másodszor, az alvási orsók izomremegést váltanak ki a motoros kontroll elsajátítása vagy megszilárdítása érdekében, ami miatt a lokalizált izomrángások gyakoribbak.Hasonlóan ahhoz, ahogy egy bábjátékos megtanulja a marionett kezelését, lépésről lépésre kell haladni – elvégre a túl nagy lépésekkel megbotlik az ember.
Másrészt ezeknek a rángásoknak eltérőek a következményei. Először is, az alvás közbeni rángások során az egyén nem alszik teljesen; a teljes testet érintő rángások gyakran felébresztik. Ha az izmok fáradtak vagy alváshiányosak, a rángások általában erőteljesebbek.Minél nagyobb az alvásigény, annál inkább úgy tűnik, hogy a test ellenőrizhetetlenül rángatózik. Nyugodjon meg, csupán az első alvási fázisban ébredt fel – ez nem nagy veszteség. Csak nyugodtan folytassa az erőfeszítéseit, és tíz percen belül újra mélyen aludni fog! Másodszor, az alvási orsók magában az alvás során jelentkeznek, és védelmi funkciót töltenek be.Így lehetséges, hogy hosszú ideig rángatóztál anélkül, hogy felébredtél volna, csak a hálószobatársadat ijesztetted meg...
Gyors kvíz
A sötétben egy fiatal fiú éppen befejezte a Guokr legújabb cikkeinek böngészését. Ezután úgy döntött, hogy kikapcsolja a számítógépét és lefekszik aludni, és ünnepélyes, méltóságteljes hangulatban feküdt le az ágyába.Épp amikor mindenki azt hitte, hogy elaludt, hirtelen a fiatalember erős teste hevesen megrándult, megijesztve a mellette fekvő személyt.
Felmerül a kérdés: ezt a rángást alvási megijedés okozta, vagy az alvási tabletták által kiváltott izomremegés?
Az önellenőrzés módszere egyszerű: azonnal kérdezd meg a fiatalembert: „Most megrándultál?”
Ha világosan tud válaszolni, az „alvási rángatásra” utal; ha mélyen alszik és nem reagál, az „altatók” használatára utal – az agya tanul.
PS: Az alvás első harmadában kizárólag lassú hullámú alvás van, amelyet mély alvásnak tekintenek. Ebben a fázisban az EEG-minták a mély alvás jellegzetes agyhullámait mutatják.