A rövidebb alvási idővel rendelkező nőknél nagyobb a magas vérnyomás kockázata
Az elmúlt években a munka és az életmód változásai súlyosbították a munkahelyi egészségügyi problémákat, és az irodai dolgozók körében egyre gyakoribbá váltak a magas vérnyomáshoz hasonló szív- és érrendszeri betegségek. Az előzetes statisztikák azt mutatják, hogy a betegség egyre fiatalabb korban jelentkezik, és a 35-40 évesek körében növekszik a magas vérnyomásos esetek száma.A kutatások szerint az éjszakánként öt óránál kevesebbet alvó nőknél nagyobb a magas vérnyomás kockázata, mint a hét óránál többet alvóknál, bár a férfiaknál nem találtak ilyen összefüggést.
Ismert, hogy az emberi alvási idő gyermekkortól idős korig fokozatosan csökken, és az alvás minősége is romlik. Még az egészséges egyéneknél is az alvási idő az életkor előrehaladtával évről évre csökken, és gyakran romlik az alvás minősége is.A 32 és 59 év közötti személyek közül azoknál, akik éjszakánként kevesebb mint 5 órát aludtak, a magas vérnyomás előfordulási gyakorisága 24% volt, míg azoknál, akik 7-8 órát aludtak, ez az arány csak 12% volt. Ez azt jelzi, hogy az alvási idő csökkenése növeli a magas vérnyomás kockázatát.Minél kevesebbet alszik valaki, annál nagyobb a kockázata annak, hogy öt éven belül magas vérnyomás alakul ki nála. Azok, akik naponta öt órát alszanak, és azok, akik hat órát alszanak, összehasonlításában az előbbieknél 37%-kal nagyobb a valószínűsége annak, hogy öt éven belül magas vérnyomás alakul ki náluk.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy a csökkent alvási idő és a magas vérnyomás közötti összefüggés a középkorúak körében a legerősebb. 578, 33–45 év közötti amerikai alany koronária kockázatának alakulását vizsgálták, figyelembe véve az alvás minőségét, az öt év alatti magas vérnyomás előfordulását, valamint a szisztolés és diasztolés vérnyomás változásait. Megállapították, hogy a rövidebb alvási idő magasabb magas vérnyomás előfordulással jár, és minden egyes órányi alváscsökkenés 37%-kal növeli a kockázatot.
A magas vérnyomás kialakulására hajlamos foglalkozások két fő kategóriába sorolhatók: a kevés fizikai aktivitással, nagy munkaterheléssel és intenzív mentális megterheléssel járó ülőmunkát végző irodai dolgozók, például irodai és adminisztratív személyzet; valamint a túlzottan megterhelő, ismétlődő feladatokat végző fizikai munkások, például a gyártósorokon hosszabb túlórákat végző gyári munkások. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a magas vérnyomás egyre inkább a fiatalabbakat is érinti. Az irodai dolgozók esetében, akik nem mozognak eleget és egyre rövidebb ideig alszanak, a magas vérnyomás előfordulása különösen aggasztó.Az irodai dolgozóknak karrierjük mellett egészségüket is prioritásként kell kezelniük. Az évente egyszer vagy kétszer elvégzett éves egészségügyi vizsgálatok időbeni betekintést nyújtanak az egyén fizikai állapotába, és segítenek megelőzni a betegségek kialakulását.
Az alvás közbeni horkolás jelentősen növeli a magas vérnyomás kockázatát
A kutatások szerint az alvás közben horkoló személyek (különösen a nők) fokozottan ki vannak téve a magas vérnyomás kialakulásának kockázatának. Az orvosi szaknyelvben alvási apnoe/obstruktív alvási apnoe szindrómaként ismert horkolás önálló kockázati tényező a magas vérnyomás és a magas vérnyomással kapcsolatos szövődmények, például a szívkoszorúér-betegség, a halálos kimenetelű szívritmuszavarok, a stroke és a hirtelen halál kialakulásában.A kutatások szerint minden további, alvás közben óránként előforduló apnoe-esemény körülbelül 1%-kal növeli a magas vérnyomás előfordulásának valószínűségét. A megfigyelések szerint minden apnoe-epizód magas vérnyomásértékekkel és hipoxémiával jár.
A magas vérnyomás előfordulása az obstruktív alvási apnoe szindrómában szenvedő betegek körében 50% és 90% között mozog. Ez a megnövekedett előfordulási gyakoriság szignifikáns összefüggésben áll az alvás során óránként előforduló apnoe és hypopnoe átlagos számával. Az óránkénti apnoe és hypopnoe magasabb átlagos gyakorisága magas vérnyomásértékekkel és a magas vérnyomás kialakulásának nagyobb kockázatával jár együtt.Az alvási apnoe szindróma alvás közben ismétlődő légzésszüneteket okoz, ami hipoxémiához és az alvás szerkezetének zavarához vezet, többek között patofiziológiai változásokhoz.
Az alvási apnoe epizódok alatt a vérnyomás kezdetben csökken, de később fokozatosan emelkedik, és az apnoe megszűnése után jelentős és tartós emelkedés következik be.Az alvási apnoe szindróma alvás közbeni ismétlődő légzésszünetei időszakos hipoxiát és hiperkapniát okoznak, stimulálva a központi és kardiovaszkuláris kemoreceptorokat. Ez egy változások sorozatát indítja el, amely ismétlődő átmeneti éjszakai vérnyomás-emelkedéshez vezet. A korai stádiumokban ez reggel ébredéskor megemelkedett vérnyomásként jelentkezhet. Az ilyen ismétlődő nyomásemelkedések végső soron érrendszeri szerkezeti változásokat okozhatnak, ami tartós magas vérnyomáshoz vezet.