A családos, fiatal, dolgozó nők számára a karrier és a háztartási feladatok egyensúlyba hozása túlzott terhet jelent. A két végén égető gyertya miatt az alváshiány szinte rutinszerűvé vált.A középkorú nők, akik már megszabadultak életük nagy részének terheitől, és gyermekeik is önállóak lettek, a menopauza kihívásaival szembesülnek. A hormonális változások kellemetlen érzést és alvászavart okoznak, míg a melatonin szint csökkenése közvetlenül befolyásolja a pihenést. Ahogy öregszenek, az álmatlanság egyre kifejezettebbé válik; sok idős nő hajnali négy vagy öt órakor ébred fel, és nehezen tud visszaaludni.
A nők alvását befolyásoló tényezők
1. A cirkadián ritmus zavara
A hosszú távú repülések és az időzóna-váltások felboríthatják az alvási szokásokat, ami álmatlanságot okozhat. Egyesek nehezen alszanak nappal vagy éjszaka, miután hirtelen éjszakai műszakra váltottak, és jelentős időre van szükségük az alkalmazkodáshoz. Az egyén biológiai órájának és a napi rutinjának eltérései gyakori oka az álmatlanságnak.
2. Az alvási környezet tényezői
Egyesek csak ismerős környezetben tudnak aludni; a szobák vagy ágyak cseréje megakadályozhatja az alvást. Az idősebb felnőttek gyakran nehezebben alkalmazkodnak a környezeti változásokhoz. A zaj, az erős fény, a hideg, a meleg, a kényelmetlen ágyak, a túlzsúfoltság és olyan külső tényezők, mint a bolhák, poloskák, szúnyogok vagy rágcsálók mind zavarják az alvást.
3. Gyógyszerek és alkohol hatása
A nyugtató-hipnotikus gyógyszerektől függő személyek gyakran tartós alvászavarokkal küszködnek, és egyre nagyobb adagokra van szükségük. Az ilyen gyógyszerek elhagyása vagy adagjának csökkentése súlyos álmatlanságot okozhat. A stimulánsok hosszú távú használata szintén álmatlanságot okozhat.Középkorban az egyének érzékenyebbé válhatnak a koffeinre. A fiatalkorban kialakult szokások, mint például az erős tea vagy kávé fogyasztása este, korábban nem befolyásolták az alvást. Középkorban azonban az álmatlanság egyre kifejezettebbé válik, és az egyén gyakran nem is tudatában van annak, hogy ez a régóta fennálló szokás az alapvető oka.
4. Pszichológiai tényezők
Akut vagy krónikus szorongás; akut vagy krónikus depresszió; lefekvéskor megoldatlan problémákkal való foglalkozás; állandó aggodalom az alváshiány miatt, ami önmagában is a legfőbb akadálya az elalvásnak. Egyéb félelmek közé tartozik a sötétség, a rémálmok vagy a félelem attól, hogy nem ébredünk fel. Bármely ok, amely túlzott izgalmat okoz alvás előtt, megakadályozza az elalvást.
5. Alvási légzési rendellenességek
Az elmúlt években egyre jobban megértették az alvási apnoe szindrómát. Ez a betegség három típusban jelentkezik: A központi apnoe a központi idegrendszer diafragma stimulációjának zavarából ered, ami 10 másodperctől 3 percig tartó, éjszakánként 70-300 alkalommal előforduló gyakori légzésszüneteket okoz.Az obstruktív típus a garatizmok ellazulásából ered, ami a felső légutak elzáródását okozza, erőteljes diafragma-összehúzódásokat vált ki a levegő továbbításához, és hangos horkolást eredményez; a vegyes típus mindkét mechanizmust ötvözi. Az alvási apnoe megzavarja az alvást, gyakori ébredéseket okozva. Ha nem diagnosztizálják és hipnotikumokkal kezelik, mint a szokásos álmatlanságot, az állapot bonyolultabbá válhat, és hirtelen halálhoz vezethet.
6. Az álmok hatása
Az élénk álmokból, különösen a rémálmokból való ébredés gyakran jelentős ideig érzelmi zavart okoz, ami megnehezíti az alvásba való visszatérést.
7. Pszichiátriai rendellenességek
Az álmatlanság tünetei gyakran kísérik olyan állapotokat, mint a skizofrénia, az affektív pszichózisok, a neurózisok és számos más mentális betegség.
8. Éjszakai myoclonus és nyugtalan láb szindróma
Az éjszakai myoclonus egy vagy mindkét láb rövid, akaratlan rángatásait jelenti alvás közben, amelyek 0,5–4,0 másodpercig tartanak. Leggyakrabban 20–40 másodpercenként fordulnak elő. Bár az érintett személy felébredhet egy epizód alatt, általában nem veszi észre, és gyakran az ágyban fekvő partner veszi észre először. A nyugtalan láb szindróma önállóan vagy éjszakai myoclonusszal együtt is előfordulhat.A betegek kényelmetlenséget éreznek, amikor a lábuk pihen, és kényszeresen érzik, hogy gyakran mozgatniuk kell őket. Lefekvéskor a lábak természetesen mozdulatlanná válnak, ami fokozza ezt a kellemetlen érzést, és elkerülhetetlenül megnehezíti az elalvást. 9. Különböző fizikai betegségek Számos fizikai állapot zavarhatja az alvást. A peptikus fekélyek okozta felső hasi fájdalom gyakran késő éjszaka jelentkezik, és fájdalmasan felébreszti a beteget; az angina pectoris gyakran alvás közben jelentkezik;A szívelégtelenségben jelentkező ortopnoe megakadályozza a fekvő helyzetet és megnehezíti az alvást; a hyperthyreosisban szenvedő betegek gyakran ijedten ébrednek, szívdobogást, félelmet és izzadást tapasztalnak; a cukorbetegség éjszakai polyuriát okoz, ami gyakori vizelést igényel és megzavarja a pihentető alvást.Más állapotok, mint az asztma, az ízületi gyulladás és az irritábilis bél szindróma, valamint bármilyen fájdalom, viszketés, puffadás, székrekedés, vizeletvisszatartás stb. is okozhat álmatlanságot.