Rosszkedvű vagy? Egyél egy csokoládétortát, macaront, vagy egyszerűen igyál egy doboz „boldog szénsavas üdítőt” (a kólára használt köznyelvi kifejezés). Sokan szilárdan hiszik, hogy bár az édesség súlygyarapodás kockázatával jár, azonnali boldogságot nyújt. Az igazság azonban egészen más. A rövid élvezet után az édesség gyakran visszazuhantja az embert a csüggedtségbe és a melankóliába. Idővel ez a ciklus még intenzívebbé válhat.
A megfigyeléses tanulmányok metaanalízise szerint a cukros italok fokozott fogyasztása növelheti a depresszió kockázatát. Ez nem jelenti azt, hogy teljesen el kell kerülni a magas cukortartalmú italokat, mint például a kólát. Az adatok szerint csak akkor jelentkezik jelentős hatás, ha naponta több mint két kis adagot fogyasztunk; napi három doboz kóla fogyasztása 25%-kal növeli a depresszió kockázatát.A cukorbevitel konkrét elemzése során a 15 g alatti fogyasztás nem mutatott összefüggést a depresszió kockázatával. 15 g és 100 g között azonban a depresszió relatív kockázata a bevitel növekedésével nőtt.Ez az eredmény arra utal, hogy egy adag joghurt fogyasztása nem ad okot aggodalomra. 12%-os szénhidráttartalom alapján 100 g joghurt csak 7,5 g hozzáadott cukrot tartalmaz, míg 200 g 15 g-ot.
Japán kutatók egy közel ezer résztvevőt bevonó, hároméves kohort tanulmányban azt találták, hogy azok az egyének, akik naponta több cukros italt fogyasztanak, valóban nagyobb depressziós kockázatnak vannak kitéve. Az életkor, nem és régió olyan tényezők kiigazítása után azok, akik naponta négy vagy több cukros italt fogyasztanak, 90%-kal nagyobb kockázatot mutattak depressziós tünetek kialakulására, mint azok, akik hetente kevesebb mint egy italt fogyasztanak.A társadalmi-gazdasági státusz és a depresszió kiindulási pontszámának figyelembevétele után is a legmagasabb és a legalacsonyabb cukrozott italfogyasztók között 68%-kal magasabb kockázatot mutattak ki. Ha összehasonlítottuk azokat, akik a depressziós skálán 19 pont felett teljesítettek, és nem csak tüneteket mutattak, a különbség drámaian megnőtt: a legmagasabb fogyasztók 162%-kal magasabb kockázatnak voltak kitéve, mint a legalacsonyabbak.
Felmerülhet a kérdés: a cukros italok fogyasztása és az édességek evése valóban boldoggá tesz – lehet, hogy az ok-okozati összefüggés fordított? Talán azok, akik depressziósak, inkább vágynak édességekre és cukros italokra, és nem az azok fogyasztása vezet depresszióhoz?
Először is, amikor a japán kutatók megkezdték ezt a tanulmányt, közel ezer résztvevőt vizsgáltak depressziós tünetekre, és megerősítették, hogy egyikük sem tartozik a súlyosan depressziós kategóriába.A következő három évben a résztvevőket arra utasították, hogy beavatkozás nélkül tartsák fenn szokásos étkezési szokásaikat. A kutatók rendszeres felméréseket végeztek és elemezték az adatokat. Három év megfigyelés után újraértékelték a depressziós tüneteket és a kérdőívek pontszámait. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál az egyéneknél, akik a legnagyobb mennyiségű cukros italt fogyasztották, a depressziós pontszámok növekedése volt a legjelentősebb.
Másodszor, egy élelmiszer közvetlen hatása eltérhet a hosszú távú hatásától. Az édesszájúak számára a cukros ételek és italok fogyasztása valóban azonnali elégedettséget nyújt. Ez azért van, mert a cukorbevitel növeli a szerotonin és a dopamin szintjét, ami átmenetileg javítja a hangulatot. A kutatás azonban kiemeli a cukros ételek és italok fogyasztásának hosszú távú hatásait. Az a táplálék, amely pillanatnyi örömet okoz, nem feltétlenül segít megelőzni a depressziót.Az édességek ideiglenes fájdalomcsillapítóként is felfoghatók. Hosszú távon csökkentik a szervezet stresszzel való megbirkózási képességét és az idegrendszer szabályozó képességét, ezáltal akadályozva a depresszió megelőzését.Miért okozhatnak cukros italok depressziót? A kutatók két mechanizmust javasolnak. Először is, állatkísérletek azt mutatják, hogy a magas hozzáadott cukorbevitel növeli a szorongást és a depressziós viselkedést, valamint a kortizolszintet. Különösen a fejlődő állatoknál a jelentős cukorfogyasztás megzavarja a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely érését, ami a stresszszabályozó rendszer diszfunkcióját okozza, és ezáltal növeli a depresszió kockázatát.Másrészt a cukros italok elősegítik az elhízást, ami önmagában csökkenti a szervezet stresszszabályozó képességét. Az elhízás és a depresszió kockázata közötti kapcsolatot több tanulmány is megerősítette.
Ezenkívül a cukros italok glükózanyagcsere-zavarokat és inzulinrezisztenciát okozhatnak. Az ilyen anyagcsere-zavarok enyhe, de tartós gyulladásos reakciókat váltanak ki, és bizonyos gyulladásos faktorok felszabadulása önmagában is növeli a depresszió kockázatát.Állatkísérletek azt is kimutatták, hogy a hozzáadott cukorban gazdag étrend hosszabb ideig történő fogyasztása csökkenti a dendritikus sejtek szerotonin 1A receptorainak számát. Ez a csökkenés megzavarja a szerotonin szintézisének és felszabadulásának visszacsatolási szabályozását a hipotalamuszban, csökkentve a stresszállóságot. Ez a mechanizmus döntő fontosságú a depresszió megelőzésében.
Egy másik hozzájáruló tényező, hogy a cukros italok kimerítik a szervezet B-vitamin-készletét. A B1-, B6- és niacin-vitaminok hiánya ronthatja az idegrendszer működését és a neurotranszmitterek egyensúlyát, ezáltal növelve a depresszió kockázatát. Következésképpen a depresszió elkerüléséhez elengedhetetlen a táplálkozás kiegyensúlyozottsága.